Újbudán már a látszatra sem figyelnek: a Fideszes jelölt önkormányzati pénzből kampányol, önkormányzati cég terjeszti a kiadványait, a közszolgálati lapban csak ő jelenhet meg, az önkormányzati ünnepséget nyíltan pártrendezvényként hirdetik,  plakáthelyeket pedig szinte kizárólag a kormánypárt, a kormány és a Fideszes vezetésű kerület hirdetései uralják. Hatalmi arrogancia, túlzott önimádat vagy színtiszta bunkóság?

A korábbi évektől eltérően kedves gesztussal kedveskedett Simicskó István ezen a hétvégén a kerületi asszonyoknak, leányoknak. A tavasz (és a választások) közeledtével virágmagokat és virághagymákat osztogatott a kerület több pontján, amit jó előre meghirdetett a kerületi média is. Az önkormányzati pénzből megvásárolt és jelképes -100 forintos- áron osztogatott virághagymákat még kedvesebb gesztus keretében egy Simicskó Istvános papírzacskóba helyezték el, amit az önkormányzat gyártatott le, matricázott fel és fizetett ki. Ha pedig valaki nem lett volna elég figyelmes és mindez elkerüli a figyelmét, akkor az osztogatás helyén hatalmas molinóval emlékeztették a választópolgárokat arra, hogy kinek is köszönhetik e szép és kedves gesztust, ami a korábbi években valamiért nem volt szokás. Azt pedig csak találgatni tudjuk, hogy mi szükség volt a sorban állók nevét és címét felírni, mielőtt átvehetik a virághagymákat. Egy biztos: nem adatbázis építésre és frissítésre használják fel az adatokat, mert az törvénytelen lenne. Az pedig nem szép dolog.

Virágosztás, kampányolás, önkormányzati pénzekből (forrás: Hoffmann Tamás Facebook oldala)

Egyes vélemények szerint óvatosan kell elültetni a hagymákat, mert a kerületi politikusok eddigi szerepléseit elnézve könnyen előfordulhat, hogy a kifejlődő növények az önkormányzati választásokra Hoffmann Tamást formázó virágokat növesztenek. E virágnemesítési bravúrt némileg cáfolja, hogy újra előkerültek a kerületi polgármester jelöltséggel kapcsolatos találgatások, úgyhogy ezekben a napokban korai lenne még polgármesterünket virágba foglalni.

Ilyen zacskókban kapták meg a virágokat az újbudai leányok. Tudják, hogy kinek kell megköszönni... (forrás: Hoffmann Tamás Facebook oldala)

De félre a tréfával és a Fideszes találgatásokkal, pletykákkal, térjünk vissza a tavaszi kampányhoz, és a közpénzből fizetett rendezvényekhez. Különösen kedves gesztus volt a kerületi Fidesz szervezetétől, hogy nemcsak szavakkal, de tettekkel is támogatták a nők közpénzből való megköszöntését; a párt nemcsak Simicskó Istvános, Fideszes pultokkal támogatta a virágosztás fáradságos munkáját, de a munkájukkal is hozzájárultak az önkormányzat és a Fidesz közös erőfeszítéseihez, amikor narancssárga dzsekis aktivisták is beszálltak az önkormányzati cég fáradságos munkájába. Így vált eggyé Újbudán a közhatalom és a párt, aminek gyümölcsöző eredményeit többször megélhette már a magyar társadalom az elmúlt évszázadban, nem éppen kedvező végeredménnyel.

Jól megfér egymás mellett a párt és az önkormányzat (forrás: Hoffmann Tamás Facebook oldala)

A rendezvényt szervező Újbuda Prizma Kft. azonban nemcsak ezzel siet a kerületi jelölt, Simicskó István segítségére. A céget vezető Lőrincz Gergely, a Fidelitas kerületi alelnöke nemcsak rendezvényszervezésben, de lapterjesztésben is a választókerületi elnöke rendelkezésére sietett: a napokban megjelent Simicskó kampányújság terjesztésének embert próbáló munkáját is magukra vállalták. Két Újbuda újság terjesztése között jutott tehát idő a pártlapot is kiosztani több tízezer háztartás részére, bár sokan már az Újbuda újságot is pártlapnak tekintik. Nyilván ez nézőpont és párthovatartozás kérdése, úgyhogy hosszas statisztikákkal nem is fárasztanánk a kedves olvasót, ezért csak a választások kiírása óta eltelt 3 számot ajánljuk a figyelmükbe (2, 3, 4). Ezekben a számokban közel negyvenszer szerepel Simicskó István és Szabolcs Attila, a két kormánypárti jelölt, ebből majd 20 alkalommal fényképen is, miközben a többi jelöltről, induló pártról még csak említést sem tesznek. Bár ha 1985-ben Király Zoltánról nem írt a Népszabadság, amikor független jelöltként el mert indulni Komocsin Mihály megyei titkárral szemben az akkori választásokon, akkor itt és most minek is kellene erőlködni a sajtószabadsággal?

Önkormányzati cég pártlapot terjeszt (olvasónk által beküldött fénykép)

Ha pedig mindez nem lenne elég segítség az adófizetők pénzéből Simicskó államtitkár úr kampányához, akkor érdemes egy pillantást vetni az önkormányzat által szervezett március 15.-i rendezvény meghívójára is. A közpénzből szervezett ünnepségen persze a Fideszes jelölt a fő szónok, ezzel talán nem is lenne nagy baj, mégiscsak ő a kerület képviselője. A fanyalgók pedig nyerjenek választást, akkor majd ők lesznek Újbuda országgyűlési képviselői és ők tartanak szép beszédeket. Csakhogy a rendezvény meghívóján Simicskó nem Újbuda, hanem a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselőjeként van feltüntetve, ami egy önkormányzati ünnepségen legalábbis furcsa. Mondhatnánk, hogy véletlen elírás, de sajnos nagyobb a valószínűsége, hogy tényleg így gondolják: ők nem Újbudát, hanem a Pártot képviselik, még azon az egyetlen napon is, ami -elvileg- nem elválasztja, hanem összeköti a világ 15 millió magyarját, Újbudán, Kolozsváron vagy Londonban. Elképzelni is nehéz, ahogy október 3.-án a német egység napján Angela Merkel CDU politikusként és nem az egész német nemzet nevében mondana beszédet egy ünnepségen. De legyünk igazságosak, nemcsak kultúrállamokban, hanem még a Nemzeti Együttműködés Rendszerében sem fordulhat elő, hogy egy nemzeti ünnepen a miniszterelnök pártpolitikusként legyen feltüntetve. Bár Orbánék sem éppen a mértékletességükről híresek, de az alapvető politikai illemszabályokat és normákat még ők sem rúgják fel, újbudai híveikkel ellentétben. Vagy ha fel is rúgják, elegánsabban és ügyesebben teszik...

De a kép nem lenne teljes, ha nem mennénk egy kört Újbuda utcáin, nem néznénk meg a plakátokat a választási kampányban. Valamilyen furcsa véletlennek köszönhetően pont ezekben a hetekben vásárolt az önkormányzat Simicska Lajos cégétől reklámfelületet, ahol Újbuda szédületes sikereit és épülését reklámozzák, nem kevés közpénzből és persze Simicskó István aláírásával. Azon az apróságon már ki sem térünk, hogy ezek a plakátok még el sem készült vagy el sem kezdett beruházásokat, látványterveket hirdetnek, inkább a többi plakáthelyeket vesszük célba. A Simicska érdekeltségbe tartozó Publimont reklámügynökség úgy látszik minden felületet odaadott az önkormányzatnak és a Fidesznek, mivel más pártok (pl. a Jobbik) többszöri próbálkozásra sem jutottak felületekhez. Van ugyan néhány Összefogás Kormányváltás plakát, de a tűt a szénakazalban hamarabb találja meg Donald Sutherland, mint az egyszerű újbudai választópolgár Mesterházy Attilát a több száz Simicskó István, Újbudaveledépül vagy éppen Magyarországjobbanteljesít között.

Mindezek a kormánypártok arroganciájának, az ellenzék bénaságának, vagy mindkettőnek köszönhetőek? Ezt nem tudjuk, de az újbudai Fideszes városvezetés erőszakossága, arroganciája és nyomulása, még a sajátjaik között is túlzónak tekinthető. Ha egy hatalmon lévő párt és helyi vezetői a legkisebb gesztusra és engedményre sem képesek, az sok mindent elárul. Leginkább azt, hogy félnek. Persze nem az ellenzéktől, ettől az ellenzéktől, ilyen ellenféltől nem kell félni. Félni az igazságtól kell egy ilyen helyzetben, amikor kiderülhet, hogy az üres szólamokkal felépített sikertörténet mögött semmilyen valós teljesítmény nincs. Félni attól kell, ha valaki megkérdezi, hogy miféle sikerek azok, amiket csak látványtervekkel, rajzokkal lehet illusztrálni? Milyen vezetők azok, akik csak akkor mernek kimenni az emberek közé, ha valamit osztogatni vagy átadni lehet? Milyen vezetés az, amelyik semmilyen más véleményt nem tűr meg, akik nem mernek vitatkozni, nem tudnak érvelni? Miféle vezetők azok, akik nem tudnak és nem akarnak kérdésekre válaszolni? Miféle vezetés az, amelyik csak több százmillió forint közpénz elköltésével, pártemberek és politikusok önkormányzati pénzből történő finanszírozásával, hatalmasra duzzasztott apparátussal és médiacéggel képes (?) elhitetni a kerületiekkel, hogy ez igenis egy sikersztori.

És milyen sportállamtitkár az olyan, aki sportszerűtlenül, az ellenfelek felé lejtő pályán mer csak játszani? Gyenge. Még akkor is, ha a számok erősek. Mert ezek a számok nem az ő érdemei.

Ilyen pályán tényleg könnyebb játszani